[metaslider id="9331"]
nem

A nemzetközi és az egyes nemzeteken belüli sajátos hadseregjogok

A mai modern társadalomban elképzelhetetlen volt egy jelentősebb fegyveres konfliktus Európán belül. Sajnos ez mégis bekövetkezett, és a sajátos katonai mozzanatok, illetve cselekedetek következtében egyesekben felmerülhet a kérdés: van a katonának is joga, vagy csak kötelessége, hogy kövesse a parancsokat? Ezen cikkemben igyekszem összeszedni egyes nemzetek és a nemzeteken felül álló nemzetközi katonai szövetségek seregen belüli jogait.

Talán a két legismertebb, itt is elől: a NATO és az ENSZ

A második világháború borzalmai után megalakult katonai szövetség egy, azelőtt a történelem során még nem látott összefogást mutatott, ami államok közt jött létre. Mindamellett a náci Németország hírhedt katonai szigora elleni fellépés jeleként és annak jövőbeli elkerülése érdekében az Észak-Atlanti Szövetség szolgálatában álló katonáknak joga van megtagadni a parancsot, ha az értelmetlen, avagy ártatlan célpontok ellen irányul (ugyanis a Nürnbergi perben meghallgatott német tisztek és katonák mind arra is hivatkoztak, hogy csak parancsot teljesítettek, amiben azért volt ráció, mivel addig a német seregben a parancs megtagadása főbenjáró bűnnek számított). Ezen alapvetés után még a katonai jogok közt szerepel minden olyan jogosultság, melyet a katona anyaországa biztosít. Ezen jogokat az ENSZ békefenntartó katonái is élvezik, bár a lényeges különbség a két szervezet között az, hogy az ENSZ hadserege nincs állandó szolgálatban és csak katonai konfliktusok, avagy végső végrehajtási eszközként lehet csak bevetni az önkéntes alapon szerveződő hadtesteket. A NATO állandóan fennálló sereggel rendelkezik, melyet a tagországok közösen tartanak fent, szerelik fel és biztosítják az utánpótlását, mind felszerelési, mind személyi utánpótlást is ideértve. Természetesen nem lenne önálló szervezet saját fejlesztésű eszközök, tartalékok és utánpótlási keret nélkül. Emellett minden szövetséges országnak megvan a saját hadserege, mely úgy tud működni, hogy a tagállamoknak arányosan kell kötelezettséget vállalni a szervezet fenntartásában, de még így sincsenek kötelezve arra, hogy a teljes hadsereget bevonják ezen szervezetbe.

nem

Az Európai Unió hadserege

Attól függetlenül, hogy az Unióról nem sokan gondolnák, hogy hadseregekkel is foglalkozik, még léteznek különböző, európai országok katonáinak egy részét összefogó csapatok. Valójában tényleg nincs saját hadserege az európai szövetkezetnek, csak az egyes európai országok területileg szerveznek közös csapatokat, melyeken belül a katonák a saját országuknak felelnek, és az anyaországukból kapják a parancsokat, nincs egy közös tisztikar. Emellett a csapatokban mindenki ugyanakkora segítséget ad a többi tagnak, mint a másik tag, de nem ugyanúgy. Például a hadcsapatban az egyik ország adja az ütőképes fő hadtestet, míg a másik felelős a tartalékosokért, a harmadik állam az utánpótlást szervezi és a negyedik tagország pedig az orvosi ellátást biztosítja. Egy egységes hadsereg felállítását Franciaország többször is felvetette, de a NATO-val való szövetségi kapcsolatok miatt ezt sorra megvétózták. 

Katonai jogok egyes országokon belül

Németország

Fentebb már említettem a történelmi előzményeket, hogy mekkora katonai szigor uralkodott a német hadseregen belül egészen a Német Egység időszakától a második világháború végéig. Az amerikai, illetve orosz megszállás alatt, a kettészakadt ország keleti felén az orosz, míg a nyugati oldalon egy amerikai típusú seregszervezés és vezetés vált jellemzővé, amiben a nyugati katonák nyomós indok ellenében megtagadhatják a parancsot, a keleti társaiknál pedig egyáltalán nem, avagy kevésbé volt ez megengedett. A Szovjetunió megszűnése után újra egységesülő tartományok közös hadserege pedig a többi ország katonaságánál nagyobb engedményekkel vonulhatnak be. A Bundeswehr a „gondolkodó engedelmesség” elve szerint követhetik a parancsokat, amit meg is fogalmaznak a szabályzatukban, miszerint „egyetlen parancs sem kötelező érvényű”, a katona megtagadhatja a parancsot, amennyiben az a „szolgálat szempontjából hasztalan”, továbbá ha az sérti a katona vagy a célpont méltóságát. Ez azt jelenti, hogy a német katona akár éles harci helyzetben is ellenállhat az utasításnak, akármilyen magas rangú tiszttől is származik, illetve természetesen ha a parancs törvénytelen utasítást tartalmaz, mint a többi ország engedményében is szerepel.

nem

Magyarország

Idehaza is az alapvető jogok megilletik a szolgálattevő katonát, mint a többi országban, nevesítve, hogy a parancsot megtagadhatja, ha az valamely hazai vagy Uniós, illetve ha valamely NATO által meghatározott törvénybe ütközik. Emellett itthon is a katonai szolgálat önkéntes alapú béke idején, kihirdetett hadiállapot esetén pedig az általános hadkötelezettség lép életbe. Az önkéntes honvédek továbbá szabadságra is jogosultak, melyeket jogszabályban meghatározott keretek között válthatnak ki. Kivételes jogosultság továbbá az Állam és a Kormány irányába, hogy rendelkezhetnek a hadseregről kül- és belföldön egyaránt, ha azzal az állampolgárok védelmét biztosítja (így például csapatokat küldhet ki külföldre az állam, ha az adott idegen országban állampolgárok tartózkodnak és ott háborús fenyegetés veszélyezteti őket, illetőleg belföldön is kirendelheti a katonaságot a belső rend és védelem fenntartása érdekében, amire jó példa akár az ukrán menekültválság idején országszerte kirendelt katonai csapatok, illetve a Koronavírus-járvány időszaka alatt a katonaság segítette az oltások beadásának felgyorsítását).

nem

 

Források: 1, 2, 32021. évi CXL. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről

Képek forrásai: kiemelt kép, 1, 2, 3

EnglishGermanHungarian