Moldova, Európa egyik legszegényebb országa, 9 évvel ezelőtt a világ egyik legnagyobb „bankrablásának” áldozata volt. Ez nem túlzás: a 2014-es moldovai bankrablás, amelyet az „évszázad bankrablásának” is neveznek, egy nagyszabású pénzügyi bűncselekmény volt, amely során a moldovai GDP 15 százalékának megfelelő pénz tűnt el a moldovai gazdaságból, ez körülbelül 1 milliárd eurót, azaz jelenlegi árfolyamon 389 557 885 200 forintot jelent. A „kicsivel” (azaz kevéske 443 millió forinttal) kevesebb, mint 390 milliárd forintból körülbelül két és félszer lehetne megvenni az egyesült államokbeli Fehér Házat, és e két és fél Fehér Háznyi pénz holléte rejtély a mai napig.
De mi is történt?
2014-ben a moldovai nemzeti bank élére a viszonylag fiatal, 28 éves, izraeli származású Ilan Short nevezték ki. Ugyanebben az évben novemberben tűnt el az előbb említett 1 milliárd eurónyi moldovai lej az ország 3 bankjából, mely bankok a Banca de Economii, Unibank és a Banca Socială. Az egész csalás mögött Ilan Shor volt (állítólagosan) a lángeszme: ő, valamint üzlettársai több fedőcéget állítottak fel Európában és Ázsiában, melyek november 24-től 26-ig a lehető legnagyobb mennyiségű, fedezet nélküli hitelt vettek fel a korábban felsorolt három banktól, mely hitelnyújtásokat üzlettársai automatikusan jóváhagyták. Így, három nap alatt az ország GDP-nek majdnem 1/8-a tűnt el nyomtalanul, és mikor e veszteségeket pár nap múlva nyilvánosságra hozták, a moldovai lej nagyjából 40 százalékot vesztett értékéből. A helyzet annyira rossz volt, hogy a nemzeti bank a KROLL nevű amerikai cégtől kért segítséget ahhoz, hogy kiderüljön az eltűnt vagyon holléte, vagy az, hogy egyáltalán mi történt. Ám mire az illetékesek odaértek az országba, minden banki nyilvántartás, adat törlésre került. A fizikai bizonyítékokat pedig egy Ilan Shor által tulajdonolt biztonsági cég teherautójába pakolva a várostól pár kilométerre vitték, majd felgyújtották. Ezután, felismerve a bankrablás és Shor közötti összefüggéseket, a hatóságok elfogták a nemzeti bank elnökét azt remélve, hogy könnyen beismerésre bírják. Ez azonban nem így történt. A férfit 2015. március 17-én 8 óráig hallgatták ki, de ő mindent tagadott. Ezek után, mivel együttműködő volt, házi őrizet alá helyezték. Azt gondolnánk, ilyen esetben az ember inkább meghúzná magát, de Shor nem így tett: inkább elindult városa, Orhei helyi önkormányzati választásán a polgármesteri székért. Június 14-én, 62 százalékkal meg is nyerte a választásokat, 2019-ben pedig már moldovai parlamenti képviselőnek is megválasztották.
A moldovai „mosógép” viszont már sokkal korábban elkezdett üzemelni
A pénzmosógépezet már 2014 előtt is termékenyen üzemelt. Az ország központi szerepet játszott egy nemzetközi pénzmosórendszerben egyes orosz cégek és lett bankok mellett. A folyamat úgy kezdődött, hogy két cég (melyeknek feltehetőleg általában ugyanaz volt a tulajdonosa) kötött egy hamis szerződést egy meg nem történt kölcsönadásról, amelyben általában egy orosz cég, amit moldovai állampolgárok működtettek, kezességet vállalt. Második lépésként a kölcsönt felvevő cég bejelentette, hogy adósságát nem tudja kifizetni, és közbe kellett lépnie a kezességet vállaló cégnek. A kezességet vállaló céget moldovai állampolgárok működtették, így rajtuk keresztül a kölcsönt adó cég a moldáv bíróság elé vitte az ügyet, ahol a lefizetett bírók az orosz kezes céget fizetésre kötelezték. Ez a cég aztán átutalta a pénzt egy moldáv bankba, mely továbbította a pénzt a kölcsönt adó cég bankszámlájára, ami pedig egy lettországi bank fiókjához tartozott. A koszos pénz így jutott el az Európai Unió tagországába, tisztára mosva egy moldovai bírósági ítélettel. A helyi hatóságoknak vagy nem volt elég erőforrásuk arra, hogy megállítsák ezt a hatalmas gépezetet, vagy, ahogy a bírókat is, a hatóságokat is megvesztegették. Ennek ellenére 2008-ban a moldovai rendőrség lefoglalt több doboz, cégek által a hivatalos dokumentumaik hitelesítésére használt pecsétet és hat adatokkal teli számítógépet, miközben egy ilyen fedőcéggel kapcsolatos pénzügyi bűncselekményt vizsgáltak. Azonban a hatóságnak ezeket pár nappal később vissza kellett adniuk az előbb említett cégnek. Amit még ekkor nem tudtak az az, hogy éppen a világ egyik legkiterjedtebb pénzmosógépezetére leltek rá, és elhalasztották a lehetőségét ennek leállítására. 2014-re ez az óriási szervezet már több mint 20 milliárd eurónyi piszkos pénzt mosott tisztára, de a valóságban valószínűleg ennél többet is, hiszen ez a mennyiség csak az, amiről tudni lehet. Ez egy hatalmas szám, főleg Moldovához viszonyítva, hiszen 2013-ban az ország GDP-je csupán 8,5 milliárd volt.
Sziasztok! Maricsek Bence vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos hallgatója. A Media Iuris csapatába 2022 őszén csatlakoztam, másodévesként. Fontos volt számomra az, hogy egy összetartó csapatnak legyek a tagja tanulmányaim során. Előszeretettel írok túraajánlókat, történelmi témájú cikkeket, illetve bármiről, amit érdekesnek találok.
