[metaslider id="9331"]
bond

A náci James Bond, aki Izrael szolgálatába állt

Otto Skorzeny (ejtsd: Szkorcéni) volt Hitler kedvenc kommandósa. Olyan tettek fűződnek a nevéhez, mint a fogoly Mussolini kiszabadítása, a Tito elleni (sikertelen) merénylet vagy ifjabb Horthy Miklós elrablása és még számtalan szabotázs és diverzáns művelet. Akciói miatt az amerikai katonai vezetés a háború vége felé (azért valljuk be, kis eufemizmussal) „Európa legveszélyesebb emberének” nevezte.

Élete a háború előtt és korai karrier

Hősünk, mielőtt náci szuperkémnek állt, a műszaki tudományok iránt érzett rokonszenvet. 1926-ban, 18 évesen kezdte meg tanulmányait a bécsi Műszaki Főiskola mérnöki karán. Ebben az időben a Császárvárosban virágzott a párbajkultúra; Skorzeny is így szerezte ikonikus sebhelyeit, velük pedig a „Sebhelyesarcú” becenevet.

1931-ben, amikor kezében friss diplomával kilépett a főiskola kapuin, sajnos már javában dühöngött a nagy gazdasági világválság: a munkanélküliségből pedig egyenes út vezetett az osztrák náci párt karjaiba. A pártban pedig, mivel az adminisztrációhoz nemigen fűlött a foga, csatlakozott a helyi erőszakszervezethez, majd számtalan üzlet, lakás és balos gondolkodó szét- és megverése után, amikor 1938-ban a németek bevonultak Ausztriába, belépett az SS-be.

A későbbiekben, a második világháború során számtalan sikeres rajtaütést hajtott végre az SS kötelékében, majd miután felfigyeltek kimagasló tehetségére, (nem csak elsőrangú harcos volt, de annyira pszichopatának számított, hogy az még a nácikból is csodálatot váltott ki) 1940-ben előléptették századossá és megbízták egy különleges, titkos SS-kommandó vezetésével.

bond

Mussolini kiszabadítása

Jóllehet Skorzeny már a háború korai szakaszában is szert tett bizonyos fokú hírnévre, legendává csak 1943-ban vált. Ekkor történt, ugyanis, hogy az olaszoknak elegük lett diktátorukból: az olasz király letartóztattatta Mussolinit és a németek ellen fordult. Hitler nem hagyhatta, hogy az olaszok is ellene forduljanak: elrendelte diktátortársa azonnali kiszabadítását. A vakmerő akciót Skorzeny vezette: kommandósaival vitorlázó repülőkkel landoltak annak a hotelnek a kertjében, amelyben Mussolinit őrizték. Miután lefegyverezték a korábbi Duce őreit, a kiszabadított Mussolinit biztonságba repítették. Hitler annyira nagyra értékelte a mentőakciót, hogy előléptette és kitüntetésekkel halmozta el Skorzenyt.

 

További tettei

1944-ben a „Lóugrás-hadművelet” keretében több kommandósegység közreműködésével megkísérelte a jugoszláv földalatti ellenállás emblematikus vezetőjének, Josip Broz Titonak a likvidálását. A balkáni partizánokat azonban nem olyan fából faragták: miután az alakulata nagyobbik részét megölték, SKorzeny jobbnak látta, ha elpucol. Kudarca miatt akár el is veszíthette volna a Führer bizalmát, azonban „szerencsére” Claus von Stauffenberg kiábrándult német vezérkari főnök éppen akkor kísérelte meg felrobbantani a náci vezetést: Skorzeny közreműködött az összeesküvők elfogásában, így hát Hitler belévetett bizalma nem ingott meg, olyannyira nem, hogy őt bízta meg a kiugrásra készülő magyar kormányzó, Horthy Miklós fiának elrablásával.

Ekkora már Európa-szerte annyira híres (hírhedt?) volt, hogy amikor Dwight Eisenhower, a normandiai partraszállást levezénylő amerikai tábornok értesült róla, hogy Skorzeny állítólag a megölését tervezi, haladéktalanul összecsomagolt és több száz kilométerrel arrébb állította fel főhadiszállását. Ekkor kezdték el a nyugati hadseregek köreiben mint „Európa legveszélyesebb emberét” emlegetni. 1945-ben, a háború végóráiban aztán megkapta a parancsot, amely szerint átvezénylik a keleti frontra: Skorzeny azonban magában összehasonlította a kérdést, hogy mi a jobb megoldás: amerikai börtön vagy szovjet munkatábor? Miután úgy döntött, az első, letépte náci karszalagját és megadta magát az amerikaiaknak.

 

A háború után

A szövetségesek pedig haladéktalanul katonai törvényszék elé állították: Skorzeny ugyanis pályafutása során nem egyszer megsértette a korabeli hadijogot. (Hadifoglyok kivégzése, kínvallatás, diverzáns hadműveletek, stb). Az SS egykori fenegyerekét börtönbe zárták. Mintegy másfél éves raboskodás után azonban Skorzeny egyik nap úgy döntött, eleget ült már, és az SS-ben megszerzett szaktudását felidézve megszökött. A legnagyobb titokban Argentínába költözött, a túlélő nácik szokásos búvóhelyére: a helyi diktátor, Perón tanácsadója lett. (A rossz nyelvek szerint pedig meglehetősen közel került Perón nejéhez, Evitához is). Később felbukkant Spanyolországban és Egyiptomban is, mindkét helyen homályos üzleti ügyek, illetve különféle náci hagyományőrző szervezetekben való részvétel fűződött a nevéhez.

 

A Moszad szolgálatában?

Ami viszont igazán érdekessé teszi a náci kém történetét, az az, hogy a hatvanas években, amikor már jól menő üzletemberként utazgatott ide-oda Nyugaton, habzsolta a pezsgőt és a fiatal nőket, büszkén adott interjúkat mindenféle jobboldali sajtóorgánumoknak illetve dolgozott az önéletrajzán, állítólag 1963-ban felkereste őt az izraeli titkosszolgálat, a Moszad. Bár ezt semmilyen hiteles adat nem támasztja alá, (a Moszad amolyan titkos szolgálat, nem nagyon közöl adatokat) az izraeliek állítólag választást kínáltak Skorzenynek: vagy segédkezik korábbi nácik kivégzésében, vagy őt végzik ki.

Hősünk nem teketóriázott sokat: a következő néhány évben egész sor korábbi kollégáját kutatta fel a Moszad csőre töltött ügynökei számára. 1975-ben aztán nála is kopogtatott a kaszás: tüdőrákban hunyt el Madridban, 67 évesen. (Természetesen azóta felröppentek a pletykák, hogy az izraeliek úgy ítélték meg, a korábbi szuperkém már nem hasznos számukra, de ezt már végképp sose fogjuk megtudni). Díszes temetést kapott, barátai gáláns karlendítéssel búcsúztatták.

Otto Skorzeny nem csak a második világháborúra, ezáltal a történelemre, azon belül pedig Horthy fiának elrablásával a magyarok történetére gyakorolt jelentős befolyást: kulturális impaktusa is óriási. Megannyi kémekről szóló film és könyv vette alapul karakterét, ha főgonoszra volt szüksége; nem kevés James Bond-gonosztevő is neki köszönheti alakját. Tarantino állítólag inspirációnak használta Hans Landa ezredes megalkotásakor, Brian De Palma róla mintázta Tony Montana megjelenését, illetve felbukkant egy halom fantasztikus nácis zombis baromságban is.

Források: 1, 2, 3, 4, 5

Képek: kiemelt kép, 1

EnglishGermanHungarian