A magyar kultúra napját, január 22-ét 1989 óta ünnepeljük. Kölcsey Ferenc 1823-ban, 200 évvel ezelőtt ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. A költemény mára magyarságunk egyik legfontosabb jelképévé vált.
A Himnusz előtt
Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga? kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva 90. zsoltár volt. Hivatalos alkalmakkor ugyanis Magyarországon az osztrák császári himnuszt játszották, amely mellett gyakran felhangzott a Rákóczi-nóta is.
A kézirat sorsa
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én készítette el a Himnusz végleges változatát egy nagyobb kéziratcsomag részeként, amelybe a költő folyamatosan másolta verseinek tisztázatait, amelyekben néhol javítások is találhatóak. Ez a csomag az 1830-as évek végén eltűnt. Kölcsey Ferenc 1838-ban bekövetkezett halála után a Magyar Tudományos Akadémia tárgyalásokat kezdett a költő sógornőjével, özv. Kölcsey Ádámné Szuhány Josephine-nal a kéziratok megvásárlásáról. A költő ugyanis unokaöccsére, Kölcsey Kálmánra (akit a Parainesisből ismerhetünk) hagyta kéziratainak jelentős részét. A kéziratcsomag végül nem lett az MTA tulajdona. Az Országos Széchényi Könyvtár egy családtagtól vásárolta meg a gyűjteményt, amelyben a Himnusz kézirata található.
Kölcsey Ferenc több lapra írta a verset, amelyeken tintamarás található. Az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor szakembereinek véleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére, és nem a költő tintája okozhatta a sérülést.
A mű első megjelenése és címének változásai
A Himnusz először Kisfaludy Károly „Aurora” című folyóiratában jelent meg 1829-ben. Bár a kéziraton még fel volt tüntetve az alcím: „a’ Magyar nép zivataros századaiból”, ez az újságba már nem került bele. Azonban 1832-ben már ismét az eredeti, hosszabb cím alatt publikálták, mikor Kölcsey kiadta első kötetét. A hosszabb cím Erkel Ferenc megzenésítése után terjedt el végérvényesen.
A költemény megzenésítése
A vers megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. A Himnuszt szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, hivatalos állami ünnepségen pedig 1848. augusztus 20-án csendült fel először.
Mikor vált hivatalos nemzeti himnuszunkká?
Hivatalosan 1989-ben került bele a Magyar Köztársaság alkotmányába, azonban a Magyar Országgyűlés már 1903-ban elismerte a magyar himnusz hivatalosságát. Az elfogadott két paragrafus a következőket foglalta magába: 1.§: „Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, a 2.§ pedig meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20-tól legyen érvényes. I. Ferenc József magyar király ezt a törvényjavaslatot azonban nem szentesítette, így hivatalosan nem lépett hatályba. A 2012. január elsején hatályba lépett alaptörvény I. cikke kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”.
Események a magyar kultúra napján
A magyar kultúra napján országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat: az Apáczai Csere János-díjat, a Brunszvik Teréz-díjat, az Éltes Mátyás-díjat, a Karácsony Sándor-díjat, a Kiss Árpád-díjat, a Németh László-díjat, a Szent-Györgyi Albert-díjat.
Az ünnep alkalmából a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Ezek az események alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. A magyar kultúra színes és szerteágazó, hiszen a magyarok által létrehozott kulturális értékek, felfedezések, szellemi alkotások nemcsak a magyar nemzetet, de az egész világot gazdagítják.
Akinek ez a Himnuszról szóló cikk felkeltette az érdeklődését, az alábbi videó megtekintésével a következő kérdésekre is választ talál: Mi mindent szimbolizál a magyar himnusz? Igaz-e, hogy Erkelt kényszerítették a pályázat megírására? Mi volt a katolikus egyház legfőbb kifogása a himnusz ellen? Hol van a helye más nemzetek himnuszai között?
Végül egy érdekességgel zárnám a cikkemet. Valószínűleg kevesen tudják, hogy a Himnusz megtalálható még útlevelünkben is. A jelenlegi magyar útlevelekben kétféleképpen is felbukkan nemzeti énekünk: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszanak a zenemű kottái.
Képek forrásai: kiemelt kép, 1, 2
Sziasztok! A Pécs Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának negyedéves jogász szakos hallgatója vagyok. 2022 tavaszán jelentkeztem a Media Iuris csapatába, mert már régóta foglalkoztatott az újságírás, és ki szerettem volna próbálni a szerkesztői tevékenységet. Mivel nagyon széles érdeklődési körrel rendelkezem, ezért próbálok minél változatosabb cikkekkel jelentkezni hétről hétre.
