Este 21:00 órakor vette kezdetét Dr. habil. Fenyvesi Csaba “A kriminalisztika gyöngyszemei” elnevezésű előadása hatalmas érdeklődés mellett. Szinte teljesen megtelt a Molnár Kálmán előadó. A téma az elnevezésből elsőre nem volt egyértelmű, így nagy izgalommal vártam a kezdést.
Először a kriminalisztika alapvetéseiről volt szó. Az előadó tisztázta annak fogalmát, elhelyezte a tudományt, majd pedig egy piramissal ábrázolta a legfontosabb aspektusait. Ide tartozott például (a piramis legaljára) a hét alapkérdés, vagy a bizonyíték gyűjtési módok.
Ezt követték a kriminalisztika valódi gyöngyszemei. Olyan eljárásokat ismerhettünk meg, melyekről eddig azt hihettük, hogy pusztán a jövőben tehetünk szert ilyen technológiára. Rávilágított az előadó arra, hogy mindig ott a legfejlettebb a kriminalisztika, ahol a természettudományok kutatása élen jár. Ki gondolta volna például, hogy a technika mai fejlettsége lehetővé teszi a hangból történő arcfelismerést? Az előadó ismertetett velünk egy érdekes kísérletet, mely során a kutatók ismert személyek hangját lejátszva nyertek egy ijesztően pontos arcképet. Természetesen teljes egyezésről még nem beszélhetünk, de hamarosan már az is lehetséges lesz.
Az előadás előtt nem gondoltam volna, hogy a kriminalisztika és a Magnus Robb ornitológus neve egy témakörön belül lesz tárgyalható. A híres tudós volt az, aki hang alapján fedezett fel egy új bagolyfajt, amely technológia, a hangból történő arcfelismerés a kriminalisztika számára is a jövőt jelentheti. Napjainkban lehetséges már az is, hogy DNS-ből, akár egy csepp vérből rekonstruáljunk külső jegyeket, már-már az arcot is. Ezeket, és még több roppant érdekes kriminalisztikai eljárás után ismerhettük meg az ún. vázaelméletet, melyet az előadó egy, a földre ledobott törékeny tárggyal szimbolizált. Az elméletet lényege szerint a cél a váza teljes valójának visszaállítása, a szilánkokból a releváns információk kinyerése, így szimbolizálja ez egy bűneset feltárását. Szó esett ezt követően az ún. anyagmaradványos vizsgálatról, melynek keretén belül a Seuso-kincsekről, valamint a híres Stradivari hegedűkről. Megtudhattuk, hogy egy texasi kutatás eredményeképpen egy magyar származású kutató, név szerint Nagyváry József professzor fedezte fel azt, hogy Stradivari mester speciális anyagokban áztatta a fát, ezért a hegedű fedőlapja sokkal könnyebb lett, ennek köszönhető a lágyabb, kellemesebb hangzás. Lényeges dolog, hogy a zenei témájú részeket, mindig rövid élőzene követte, először egy gitár, majd egy cselló előadást hallhattunk.
Az előadás végén megemlékeztünk Vargha László világhírű jogtudósról és írásszakértőről, majd pedig az előadó köszöntötte Dr. Tremmel Flóriánt, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának nagybecsű professor emeritusát, karunk jeles büntető eljárásjogi tanárát. Dr. Tremmel Flórián ezt követően pedig egy csodás őszi verssel örvendeztette meg a hallgatóságot, mely verset még Vargha László is szavalta.
Aki ellátogatott Dr. habil. Fenyvesi Csaba előadására, nem igazán távozhatott rossz szájízzel. Az érdekes témát az előadó humorával, témához illő anekdotáival fűszerezte. Mindezt csak tetézte a cselló és a gitár hangja, valamint a végén elhangzó csodás őszi vers.
