Salut tout le mond! 🙂
Benke Boglárka vagyok a PTE ÁJK másodéves jogász hallgatója. A harmadik félévemet Franciaországban töltöm és innen fogok Nektek blogolni az elkövetkezendő pár hónapban, kövessetek a Media Iurison!
Mindig is szerettem utazni, különböző nyelveket tanulni, új kultúrákat, embereket megismerni ezért nem is volt kérdés, hogy egyszer külföldön fogok kikötni… Na de jogon?! És másodévesként!?
Amikor bejelentettem otthon, hogy Erasmus programra jelentkeztem nem lepődtek meg, de nem is repdestek az örömtől a hír hallatán. A szüleim tudják, hogy többnyire nem otthon képzelem el a jövőmet és mindenek ellenére támogatták a döntésemet.
Úgy gondolom, hogy gondolkodásmódtól és nem kortól függ az, hogy egy ember meg tud-e birkózni a különböző nehézségekkel adott esetben egyedül, külföldön.
Így hát, belevágtam életem egyik legnagyobb kalandjába és nem bántam meg! Franciaországra esett a választásom, több okból kifolyólag, hiszen egy gyönyörű ország, tele rejtett kincsekkel, finom sajtokkal és borokkal.
Nem kevés nehézségbe és megpróbáltatásba ütközve egy hónapja Nantesban élek és imádom! Sok pozitív és kevésbé pozitív élménnyel gazdagodtam az elmúlt pár hétben, de ez az, ami igazán megtanít önállónak lenni, felnőtté válni!
Szép, nyugodt egyetemváros, jól kiépített villamosvonal-hálózattal, széleskörű szórakozási lehetőségekkel, tökéletes választás egy egyetemistának. Az emberek barátságosak, szívesen segítenek, de ennek ára van… A nagy többség csak franciául beszél és ódzkodik attól, hogy ’külföldiül’ szólaljon meg. Ezt egy kedves professzor, M. Renaud Colson, megindokolta az utóbbi órák egyikén:
„Mivel sokáig a francia volt a legfontosabb világnyelv így nagy szívfájdalmuk, hogy ezt a címet fokozatosan az angolt elvette tőlük.”
Nekünk csak egyel több ok, hogy a ’hexagonban’ töltsünk egy félévet, hiszen adott a lehetőség a francia nyelvtudásunk fejlesztésére. 🙂
Ami az egyetemet illeti, nagyon hasonlít a magyar metódushoz, van néhány professzor, aki az interaktív órákat részesíti előnyben, de többnyire az a bevett szokás, hogy a hallgató hallgat és a tanár beszél. Ami nekem szokatlan, hogy az órákon elhangzottakat várják el a vizsgán és nincs tankönyv amit ellehetne olvasni kiegészítésképpen. Ebből kifolyólag nagyon sokan látogatják az előadásokat, ami egyfajta jó hangulatot generál.
Nincs tökéletes ország, – Franciaország sem az – röviden és tömören összefoglalva megvan a maga negatív és pozitív oldala is, szerencsére nagyobb részben az utóbbi, mint az előbbi. 🙂
Jövőhéten várlak Benneteket ugyanitt!
Bogi
A Media Iuris a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magazinja. A pécsi jogi kar hallgatói lapja, mely online formában jelenik meg a mediaiuris.hu weboldalon.
