„A halálbüntetés a leginkább előre megfontolt gyilkosság.” – tartja a Nobel-díjas francia író és filozófus, Albert Camus. A halálbüntetés a kiszabható legsúlyosabb büntetés, mely már az ókorban is alkalmazásra került, és bizony néhány országban még a mai napig is egy bevett büntetőjogi szankció. Hogyan változott a halálbüntetés kiszabása a történelem során? Hogyan vélekedik az Európai Unió erről a szankcióról? Melyek azok az országok, amelyekben a mai napig a legtöbb halálbüntetés kerül kiszabásra? Van-e reális esély arra, hogy Magyarországon újra legálissá váljon a halálbüntetés?
A halálbüntetés története
Ahogy már említettem, a halálbüntetést már az ókorban is alkalmazták, ez a szankció már Hammurapi törvényoszlopán is szerepelt. Az ókorban, illetve a középkorban egyáltalán nem törekedtek arra, hogy a szankció végrehajtása kíméletes legyen, kegyetlenebbnél kegyetlenebb módszerekkel érték el a bűnös halálát, így például bevett szokás volt többek között a vízbe fojtás, a keresztre feszítés, az olajban főzés, illetve a máglyahalál is. Remek példa a kegyetlen módszerekre Dózsa György kivégzése, akit tüzes trónra ültettek. Ahogy telt az idő a végrehajtási módszerek finomodtak, illetve felmerült a kérdés, mennyire van létjogosultsága a halálbüntetésnek, mint szankciónak. Beccaria, olasz jogtudós így fogalmazott: „a kínzás és a kivégzés nemcsak erkölcstelen, hanem mérhetetlenül romboló hatású is az egész társadalomra, a halálbüntetés igazságosságát és jogosságát nem lehet bizonyítani a társadalmi szerződés gondolatára alapozva”. Magyarországon a Csemegi-kódexben a halálbüntetés alkalmazási köre igen beszűkült, hiszen azt már csak két esetben volt lehetőség kiszabni, a király személye elleni felségsértés, illetve a gyilkosság bűntette esetén. Később – leginkább a szocializmus idején – újra számos bűncselekményre terjesztették ki a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét. Végül az Alkotmánybíróság 1990-ben alkotmányellenesnek nyilvánította. Az utolsó halálbüntetést hazánkban 1988. július 14-én hajtották végre Vadász Ernőn, akit előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt ítéltek el. Ernőt a Budapesti Fegyház és Börtön udvarán akasztották fel.
Az Európai Unió álláspontja
Az Európai Parlament természetesen elítéli a halálbüntetés intézményét, illetve szeretné elérni, hogy az a világ valamennyi országában betiltásra kerüljön. A halálbüntetés – az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban – valamennyi uniós államban eltörlésre került, legutoljára Lettország törölte el 2012-ben.
Néhány példa arra, hogyan is küzd az EU a halálbüntetés ellen:
- az EU nem engedélyezi az olyan árucikkek kereskedelmét, amelyek alkalmasak kínzásra vagy kivégzésre
- kereskedelmi politikája támogatja az emberi jogokat
- olyan civil szervezeteket támogat, amelyek olyan országban tevékenykednek, hívják fel a figyelmet, ahol a halálbüntetés még legális
- az EU az ENSZ folyamatos megfigyelőjeként minden kezdeményezést támogat, amelynek célja a halálbüntetés eltörlése
Érdekesség, hogy Fehéroroszország az utolsó olyan európai ország, ahol mind a mai napig érvényben van a halálbüntetés. Oroszországban jelenleg moratórium van.
Sokkoló adatok
Kína, Irán, Egyiptom, Irak, Szaúd-Arábia. Ez az az öt ország, amely az Amnesty International adatai alapján a legtöbb kivégzést hajtotta végre 2020-ban. Annak okából, hogy Peking a kivégzések számát államtitokként kezeli, az Amnesty International adatai nem tartalmazzák pontosan a Kínában végrehajtott intézkedések számát, de magalapozott feltételezések szerint Kína évente több ezer kivégzést hajt végre, ezzel világelső. További megdöbbentő adat, hogy Kína legalább egy személyt azért ítélt halálra és végzett ki, mert az nem tartotta be Covid-19 járvánnyal összefüggő szigorú intézkedéseket. Fontos kiemelni, hogy a Covid-19 járvány miatt bevezetett korlátozások sok esetben negatív hatással voltak a jogsegélyhez való hozzáférésre, így csökkent a méltányos eljárás lehetősége is. Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára így fogalmazott: „A halálbüntetés visszataszító büntetés, és a világjárvány közepette végrehajtott kivégzések még inkább rávilágítanak a benne rejlő kegyetlenségre. A kivégzés ellen küzdeni a legjobb időkben is nehéz, de a világjárvány miatt sok halálraítélt nem tudott személyesen jogi képviselethez jutni. A halálbüntetés alkalmazása ilyen körülmények között különösen súlyos támadás az emberi jogok ellen”.
Vissza lehet-e állítani a halálbüntetés intézményét hazánkban?
A halálbüntetésről lehet vitatkozni, rengeteg pro, illetve kontra érvet lehet felsorakoztatni a témával kapcsolatban, egy azonban biztos, a halálbüntetést hazánkban visszaállítani nem lehet. Ennek rendkívül egyszerű okai vannak. Egyrészről az Alkotmánybíróság 1990-ben kimondta, hogy a halálbüntetés alkotmányellenes, önkényes és kegyetlen büntetés, amely sérti az emberi méltóságot, ellentétes a jogállamiság eszméjével és büntetőjogi szempontból is igazolhatatlan. Másrészről Magyarország aláírta az Európai Emberi Jogi Egyezményt, amely a halálbüntetést kifejezetten tiltja. Nem utolsó sorban pedig az Alaptörvényben az élethez való jog az ember elidegeníthetetlen jogaként került elismerésre.
Sziasztok! Klász Bettina vagyok, a PTE-ÁJK jogász szakos hallgatója. A Media Iuris szerkesztőségéhez harmadévesen, 2022 tavaszán csatlakoztam. Cikkeim célja, hogy a mindennapi témák, illetve a szórakoztatás mellett számomra fontos témák mellett is kiálljak, illetve olyan témákat is érintsek, amelyek talán kevésbé népszerűek, de számomra kedvesek és érdekesnek találom őket
