A környezetszennyezés a 21. század egyik legégetőbb problémája. Sajnos sokan eshetünk olyan hibába, hogy nem figyelünk oda a körülöttünk lévő természetre, így folyamatosan romboljuk azt. Na de ki gondolta volna, hogy még az öltözködés révén is kárt tehetünk a Földünkben? Az ENSZ adatai szerint a divatipar felelős a szennyvizeink 20, míg a környezetet szennyező hulladékok 10 százalékáért. Ha kíváncsi vagy ez mit foglal magában, akkor olvass tovább!
Mi is az a fast fashion?
A fast fashion szó szerinti fordítása: gyors divat. A lényege abban rejlik, hogy az ide sorolható divatcégek gyorsan, olcsó anyagokból, olcsó munkaerővel állítják elő ruhadarabjaikat, amit aztán kitesznek a piacra és eladnak. A probléma forrása abban áll, hogy ezek a boltok szinte hetente cserélgetik a kollekciókat, az előző összeállításokat pedig leakciózva adják el, hogy minél gyorsabban elvigyék őket az emberek. Ez pedig egy ördögi körként működik, hiszen folyamatosan jönnek az újabbnál újabb darabok, a régiek pedig szinte piti pénzért kerülnek eladásra. Az emberek pedig természetesen sokat vásárolnak, főleg azok, akik szeretnének lépést tartani a divattal. Egy angol kutatás kimutatása szerint manapság az emberek egy megvásárolt ruhadarabot körülbelül 10-szer öltenek magukra csak, mielőtt lecserélnék. Véleményük szerint, mivel nem vásárolják olyan drágán, így nem is esik nehezükre könnyen megszabadulni az adott nadrágtól, felsőtől, cipőtől.
A fast fashion hatásai
A ruhák tömeggyártása végett a divatipar évente körülbelül 80 milliárd darab ruházati cikket gyárt, amely 400%-al több, mint 20 évvel ezelőtt. Az olajipar után ez a második legnagyobb környezetszennyező ágazat, a vízszennyezés szempontjából pedig ugyanúgy az „előkelő” második fokot foglalja el a dobogón a mezőgazdaság után. Mivel az emberek nagyon gyorsan cserélik le a gardróbjuk tartalmát, így rengeteg textilhulladék keletkezik. Az amerikaiak évente közel 9,5 millió tonna ruhát dobnak ki, amelyek többsége nem újrahasznosításra, hanem a szeméttelepre kerül. Mielőtt örülnénk, hogy mi nem szennyezzük a vásárlással a környezetünket, az európai családok is kidobnak évente körülbelül 30 kg-nak megfelelő ruhát, amely rengeteg darabot takar maga mögött, ha azt nézzük, hogy egy-egy ruházati cikknek milyen csekély súlya van.
Károsítja a vizeinket
A vizekbe kerülő hulladékok és káros anyagok közül 35% az, amit a divatipar ad a tavaknak, folyóknak, óceánoknak, tengereknek. Csupán Bangladesh gyártásaiból kerül évente 22.000 tonna káros anyag a vizekbe, gondoljunk csak bele, hogy mennyi lehet a végösszeg, ha az össze többi gyárat hozzáadnánk a világon? Illetve az sem mellékes, hogy egy szövet festéséhez, befejezéséhez mennyi vízre lehet szükség: sokra. És mivel korábban már említettem, hogy rengeteg darabot gyártanak belőle évente, ez rengeteg víz elvonását is jelenti.
Üvegházhatású gázok
Ez a két szó már általános iskola óta ismerősen csenghet a fülekben, hiszen már akkor megtanították, hogy ezek milyen károsak a környezetre és a Földre. A Green Peace kutatásai szerint, ha a „gyors divat” ilyen szinten növekszik évről évre, akkor az általuk kibocsátott szén-dioxid mennyisége 2050-re elérheti a 26%-ot is.
Egy újabb probléma: az erdőirtás
Szintén egy olyan dolog, amelyet már a kisgyerekek is megtanulnak az iskolában: a szén-dioxid elnyelésében és az oxigén termeléséhez elengedhetetlenek az erdők, a fák, a növények. Mint ahogyan nekünk embereknek, így ezeknek is szükségük van egészséges környezetre ahhoz, hogy élhessenek és elláthassák a feladataikat. Ez az egészséges környezet nekik a jó minőségű talajokban rejlenek, amelyen a fast fashion miatt csakugyan veszélybe kerültek. A gyapjú miatt nevelt állatokat legeltetik, azonban a túlzott legeltetés talajerózióhoz, talajromláshoz vezet, amely miatt a fák, a növények is elpusztulnak. Illetve fontos megjegyezni, hogy vannak olyan anyagok, mint a műselyem például, amelyek faalapúak, ebből következik, hogy közvetlenül is irtják az erdőket.
Mit tehetünk?
A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: vásároljunk kevesebbet. Törekedjünk arra, hogy ne az alapján vegyünk ruhát, hogy éppen mi van divatban vagy mi nincs. Vásárolj úgy, hogy abban jól érezd magad, kényelmes legyen és álljon jól. Járj turkálóba, ott is tudsz találni az ízlésednek megfelelő darabokat! Ha valami ruhád elszakad, de nem javíthatatlanul, akkor varrd vagy varrasd meg és ne vegyél helyette rögtön újat! Próbálj meg minél kevesebbet bevásárlóközpontokba járni, hiszen ha nem látod a ruhákat és a különböző akciókat, akkor annál könnyebben tudod megtenni azt, hogy nem veszel semmit. Gondoljunk csak bele, ez nem csak a környezetünknek, hanem a pénztárcánknak is jó lesz hosszútávon! Nem sarkallok senkit arra, hogy ne vásároljon, én is szoktam, csak próbáljunk meg odafigyelni a természetre. Ha mindenki csak egy kicsit tesz hozzá a Föld megóvásához, a sok kicsi segítségből és odafigyelésből előbb-utóbb összegyúródik egy nagy eredmény!
Képek forrása: kiemelt kép, 1, 2
Sziasztok! Kondora Petra vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója. Már egészen kiskorom óta nagyon szerettem, és szeretek olvasni, az irodalom mindig is a kedvenc tantárgyaim közé tartozott. Az írás terén eddig komolyabb közegben sose próbáltam ki magam, mindig csak a fiókom olvasta a papírra vetett gondolataimat. Az, hogy bekerültem a Media Iurisba nem csak annyit adott nekem, hogy belevethetem magam az újságírás kalandjaiba, hanem azt is, hogy egy ilyen összetartó, csoda csapathoz tartozhatok.
