[metaslider id="9331"]
dig

A digitális kokain

Elképesztő időkben élünk, társadalmunk pedig ilyen tempójú, illetve mértékű változást még soha nem tapasztalt. Ezzel az átalakulással nem pusztán csodálatos lehetőségek, hanem életvitelünket is fenyegető jelenségek járnak együtt.

Rendkívüli agyi stressz

A multitasking kifejezés sok mindenki számára ismerős lehet. Ez alatt két vagy több tevékenység adott idő alatt párhuzamosan történő végzését értjük. Például ide sorolható a leckeírás vagy főzés közbeni zenehallgatás. Ennél azonban talán többen tudnak azonosulni azzal, amikor tanulás, egy előadás összeállítása vagy bármilyen más munka közben egyszercsak csipog a telefon. Az ismeretlen információ nyilván érdekesebbnek ígérkezik, mint a már megkezdett feladat, így az ember egy másodpercen belül elveszíti a fókuszt, az eszköze után nyúl és egyből vált. Ezt követően egy-két percig eltarthat, amíg az adott személy megpróbál újból összpontosítani, majd ismét nekilát a projektnek, amikor egy újabb üzenet érkezik, ami megint eltereli a figyelmét. 

Az idegtudomány szakemberei rájöttek arra, hogy az emberi agy nem képes egyszerre több feladatot végezni. Ilyenkor ugyanis feladatváltást végzünk, amikor pedig így teszünk, eredményességünk akár 40%-kal csökken és időt veszítünk. A multitasking és a feladatok cserélgetése leszívja a glükózt az agyból, ettől pedig elfáradunk és ahányszor teendőt váltunk annak érdekében, hogy egy új információt szerezzünk be, bejön a képbe a dopamin. A dopamin boldogsághormonnak is nevezett neurotranszmitter (kémiai hírvivő), amely az érzelmi életért és reakcióért felelős agyterületen felszabadulva elégedettséget, boldogságot vált ki. Azonban a dopamin a vétkes a többi függőségért is, mint például a szerencsejáték, pornográfia vagy csokievés esetében, és hiába fáradunk bele ezekbe a tevékenységekbe, a dopamin arra késztet, hogy még többet akarjunk belőlük. 

dig

A függőség folyamata

Számtalan tevékenység okozhat függőséget, azonban a digitális világra kivetítve a legnagyobb mértékű feltehetően a videójáték-függőség. Képzeljük csak el, hogy elkezdünk videójátékkal játszani. Eleinte csak fél órát töltünk vele és jól érezzük magunkat. Ha azonban tovább játszunk vele, az örömközpontunk elkezd túlterhelődni és csökkenteni a megtapasztalt élvezetet. Emiatt még többet kell játszanunk ahhoz, hogy csak egy kicsit is élvezzük. Vagyis az örömközpont túlterhelődése fokozatosan feljebb emeli a lécet, így a boldogság fenntartásához emelni kell az ingerlés szintjét is. Ez a dopamintelítés egy olyan spirális hatást eredményez, amely magatartásbeli abúzushoz, kényszeres kábítószer-függőséghez is vezethet. Nem szabad megfeledkezni a függőség káros hatásai közül az anhedóniáról sem, vagyis az ember egyre kevésbé tud örülni a dolgoknak. Ennek e rohamosan terjedő jelenségnek a folyamata lényegében ugyanabban ragadható meg, mint a függőség esetében: a stressz-szint és ingerlés fokozatos növelése arra ösztönzi agyunk örömközpontját, hogy az ingerlés szintjének további növelését igényelje, mielőtt boldogság-érzetet nyújtana. Ennek következtében pedig egyre kevésbé vagyunk képesek élvezetet találni az egyszerű, hétköznapi dolgokban.

Steve Jobs gyerekei

Az Apple globális piaci tekintélye alapján feltételezhetnénk, hogy annak alapítójának, Steve Jobs-nak a gyermekei is a készülékek megszállottjai és mindenkinél több digitális eszközzel rendelkeznek. Azonban a valóság nem is állhatna ennél távolabb. Walter Isaacson,a Steve Jobs című könyv szerzője rengeteg időt töltött náluk, észrevételeit pedig így összegezte:

„Steve minden este fontosnak tartotta, hogy a konyhában álló nagy asztalnál vacsorázzanak; könyvekről, történelemről meg mindenféléről beszélgetve. Soha senki nem ne vett elő iPadet vagy számítógépet közben. A gyerekek láthatóan soha nem voltak a különféle eszközök rabjai.” Ez elég megdöbbentően és ironikusan hangzik, hiszen pont egy olyan világméretű dominanciával bíró vállalat, mint az Apple vezérigazgatója szab szigorú határokat gyermekeinek, miközben fiatalok és felnőttek milliói válnak az általa forgalomba hozott elektronikus eszközök rabjává. Azonban nem Steve Jobs az egyedüli, aki így tesz. A technológia fellegvárában, a Szilícium-völgyben is hasonló módon gondolkoznak a technológia óriások is. Csak Kaliforniában közel 40 Waldorf-iskola működik, akik pedig a tanulás ezen nemdigitális, analóg formájában hisznek, azt mondják, a számítógép rossz hatással van a koncentrációképesség időtartamára, a kreatív gondolkodásra, mozgásra és emberi érintkezésre. Nyilvánvalóan sokan éreznek így azok közül is, akik felelősek a technológiahullámért, máskülönben Bill Gates-ék sem szabtak volna komoly határokat gyermekeik képernyő előtt töltött idejével kapcsolatban.

Összességében véve napjainkban egy olyan digitális forradalom zajlik, ami életünk számos területén, mint például az orvostudomány, gazdaság, ipar, illetve infrastruktúra terén fejtette ki és fejti ki komoly hatását. Nyilvánvalóan nem a digitális világ ellen beszélek, ugyanis egyrészt elkerülhetetlen, másrészt szükséges és hasznos is lehet, ha mértékkel és okosan használjuk az általa felkínált lehetőségeket, hiszen ellenkező esetben hosszú távon jelentős mértékű romboló hatása lehet az életünkre mind egészségünk, mind szociális kapcsolataink szempontjából.

 

Forrás: Brad Huddleston: Digitális kokain

Képek: kiemelt kép, 1

EnglishGermanHungarian