[metaslider id="9331"]

A CYBERBULLYING MARKÁBAN

A digitális világban éljük a mindennapjainkat. A jelenleg zajló Covid-19 okozta helyzetben különösen felértékelődött a szerepe az internetnek, a social medianak, a különböző appoknak, amiknek segítségével kapcsolatba tudunk lépni szeretteinkkel, ismerőseinkkel, sőt, a hivatalos ügyeket is ezek által intézzük. Egyfajta mentsvárként is lehet rájuk tekinteni. Mivel a szociális programoknak, a közös ténykedéseknek gátat szab egy nálunk sokkal erősebb jelenség, a koronavírus, így tehát az internet az új talaja mindennek, ami megosztható. Ez nem jelent különösebb problémát, sőt a pozitívumaira tekintve nagyon is hasznos, de az éremnek mindig két oldala van.

Mindenki lehet áldozat, mindenki lehet tettes

Fontos leszögezni a cyberbullying fogalmának jelentését, amin egyfajta zaklatást, piszkálódást, bántalmazást értünk, ami egy digitális világban történik, azaz az internet hálóján keresztül. A cyberbullying főleg gyerekek körében jelenik meg, de bárki lehet az áldozata. Rengeteg változata van: kezdve az ismeretlen személyektől érkező felzaklató tartalmú üzenetektől, más fiókjába való jogosulatlan belépéstől, privát információk, pletykák terjesztésétől, az online térben való kiközösítésig, a beérkező ismeretlen hívásokig, blog, honlap feltöréséig. Előfordul, hogy mások kibeszélése, bántása, megbélyegzése céljából külön csoportokat hoznak létre az emberek. Sokszor fenyegetésbe, zsarolásba is torkollhat, így az ember veszélyben érezheti testi épségét, életét, esetleg családját. A lehetőségek tárháza végtelen. Az internet segítségével sok minden felépíthető, de le is rombolható.

Vigyázz, a szavaknak súlya van!

Sajnos a „tettest” megtalálni sokszor nagyon nehézkes, hisz rengeteg ember nem a saját nevével jelentkezik be a különböző platformokra, így soha nem tudjuk meg, hogy ki hagyta nekünk a rosszalló kommenteket, posztokat, reakciókat. Sajnos a visszavonhatatlanság a téma tekintetében nagy szerepnek örvend. Az embereknek lehetőségük van rögtön továbbítani a hozzájuk eljutó tartalmakat, amik sokszor olyan jellegűek, amit nem látna mindenki szívesen vissza magáról. Lehet ez egy álhír, fénykép vagy videó, amit nem a nagyvilágnak szánunk, hanem csak a közeli ismerőseinknek. Vissza lehet élni a social mediaba feltöltött képekkel, ha idegenek egy teljesen másik oldalon tüntetik fel azokat a kép tulajdonosának tudomása nélkül. Ezek a zaklatások, bántalmazások kiszámíthatatlanok. Váratlanul törnek rá az emberre, hisz ez egy olyan felület, ahol nehéz nem elérhetőnek lenni.  Nehéz nem észrevenni valamit, sőt, nehéz nem törődni valamivel, ami alapjáraton fájónak és bántónak bizonyul. Egy kattintás kitörölni egy kéretlen kommentet, de az agyunkból, a szívünkből nehezen eltávolítható. Mivel nagyközönség előtt zajlik, még nehezebb róla nem venni tudomást. Az írás, mint verbális csatorna nagyon hatékony tud lenni, azonban vannak hátrányai. Nem mindig tudjuk magunkat ugyanúgy kifejezni a virtuális világban, mint az életben. Hiányzik a mimika, a hangsúly, a gesztikuláció, ezért különösképpen figyelnünk kell megnyilvánulásainkra, hogy azok egyértelműek legyenek. Saját platformokkal rendelkezünk, ahol az élményeinket, gondolatainkat jelenítjük meg. A támadási felület adott és ezt sokan nem félnek kihasználni. Természetesen a véleménynyilvánítás joga él, de a kérdés az, hogy a képernyő másik felén élő személynek mit okozunk ezáltal. Ismeretlen emberek lépnek egymással interakcióba, ütköztetik meg véleményiket, ellenvéleményeiket, de van, hogy csak a piszkálódás érkezik számos negatív következménnyel. 

Egy láthatatlan világ és egy képernyő választja el a tettest attól az embertől, akit gúnyos, fájó üzenetekkel bombázott különböző okokból, amit néha csak egyfajta nemtetszés motivál. Nem kell szembenéznie a következményekkel, illetve azzal, hogy mit tett.

Mit tettem?

A következmények súlyosak és maradandó nyomot hagyhatnak egy emberben. Természetesen mindenkinek más és más az ingerküszöbe, de senki nem érdemli meg, hogy áldozattá váljon. Az önbecsülés csorbulhat, az önértékelés romolhat. A stressz és a szorongás jelei is megmutatkozhatnak az áldozattá válás után. A bizalom csökkenhet és megmutatkozhatnak a káros szokások jelei (dohányzás, kábítószerfogyasztás). Mentális betegségek is felüthetik a fejüket, végső soron pedig az öngyilkosságot is meg kell említenünk. 

Hogyan védekezzek a cyberbullying ellen?

Nagyon fontos megjegyezni, hogy sosem lehet teljes mértékben bízni abban, hogy ki ül a képernyő másik oldalán, kivel beszélgetünk. Ennek tudatában osszunk meg információkat másokkal, főleg azokkal a személyekkel, akikkel élőben még sosem találkoztunk; akikkel amolyan „internet friends” kapcsolatban vagyunk. Itt a kamera használatot is meg kell említeni. Olyan emberekkel, akik számunkra ismeretlenek, ne használjunk webkamerát, főleg, hogy ha a másik fél halogatja is bekapcsolni azt. Előfordul, hogy felnőtt emberek kisgyermekekkel akarnak interakcióba lépni az interneten keresztül, nem ártalmatlan célból, így őket erről a veszélyről mihamarabb tájékoztatni kell. Az okostelefon használata már nagyon fiatal korban használatossá vált, így a veszély csak fokozódik. A megadott jelszónak biztonságosnak kell lennie, mivel nem jelent majd akadályt egy hackernek egy helytelenül megválasztott jelszó feltörése. Rengeteg lehetőség van az egyes fiókok védelmére, nem szabad elhalasztani ezeknek a kipróbálását.

Zaklatás áldozata vagyok!

Nem szabad válaszolni a felzaklató üzenetekre, viszont kitörölni sem szabad, mert megfelelő bizonyítéknak minősülhetnek. Segítséget kell kérni, nem szabad hagyni, hogy elhatalmasodjon egy ilyen dolog. Minden kéretlen üzenetküldőt, bántalmazót, piszkálódó embert le kell tiltani. Ez nehéz egy olyan embernek, aki a social media felületén éli az életét, mert a munkája ebben teljesedik ki. Sajnos ők nehezebben kontrollálják, hogy ki nézi a profilukat és ki nem, még nehezebben a bántó üzeneteket/ kommenteket.

Ha ilyen helyzetben van az ember, segítséget kell kérni. Senki nem érdemli meg, hogy áldozattá váljon, hogy el kelljen viselnie bármiféle bántást, zaklatást az interneten keresztül. Tudni kell a lehetőségekről, tisztelni másokat és magunkat is annyira, hogy kivédjük ezeket a problémákat. 

 

Források: 1, 2

EnglishGermanHungarian