A 2022-ben is megrendezésre kerülő Baker McKenzie verseny egy jogászoknak szóló megmérettetés, amelynek az a lényege, hogy a hallgatóknak kicsit ki kell lépniük a hivatás komfortzónájából. A próbatétel során az a feladatuk, hogy megoldást keressenek és találjanak az információs forradalom jogi kihívásaira, legyen szó önvezető járművekről, virtuális valóságról vagy éppen a kriptopénzek világáról.
Ebben az évben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyik hallgatója, Berki Vivien is megmérettette magát, nem is akármilyen eredménnyel: egészen a döntőig menetelt. A versenyről, a feladatokról és az ezek által szerzett tapasztalatairól, élményeiről kérdeztem Vivit.
Először is szeretnék gratulálni a Media Iuris szerkesztőségének a nevében! Hol hallottál erről a versenyről? Hogyan zajlott a jelentkezés?
Berki Vivien: Nagyon szépen köszönöm! A versenyről igazából egy Neptun felhíváson keresztül szereztem tudomást, még március legelején láttam meg az üzeneteim között. Megtetszett a rövid leírás alapján, és akkor utánaolvastam a verseny honlapján kicsit bővebben, majd mivel láttam, hogy két forduló írásbeli, így gondoltam kipróbálom, mivel még sosem voltam semmilyen versenyen. A jelentkezésben igazából nem volt semmi különös, amikor megnyitottam az első forduló oldalát egy rövid tájékoztatás után be kellett írnom a nevemet és az e-mail címemet, azután kezdhettem is a kitöltést.
Miről szól maga a verseny? Hogyan épül fel?
Berki Vivien: A verseny három fordulóból áll, kettő írásbeli és egy szóbeli részből. Az egyik legnépszerűbb jogi versenynek számít az országban, amin több száz diák indul, és összesen tízen kerülnek a döntőbe. A fő iránya a polgári jog, azon belül pedig szinte minden előkerülhet. A célja igazából, hogy a tankönyvekből kiszakítsanak minket és valódi, az életben is előkerülő jogi problémákat oldjunk meg a lehető legprecízebben. A második és harmadik fordulóban már főleg azt nézik, hogy mennyire tudjuk alkalmazni az eddig megtanult ismereteinket, mennyire boldogulunk egy jogesettel. Az a legfontosabb a verseny alatt, hogy tudjunk érvelni az álláspontunk mellett és tudjuk megmagyarázni, hogy miért ezt tartjuk a legmegfelelőbbnek az adott helyzetben.
Milyen feladatokat kellett teljesíteni az első két fordulóban?
Berki Vivien: Az első forduló tesztjellegű volt, rengeteg kérdéssel, ahol a négy válaszlehetőség közül kellett kiválasztani a jó választ. Ezek szinte az összes területet lefedték: voltak iparjogvédelmi, de kereskedelmi joggal, valamint jogi személyekkel kapcsolatos témakörök is. A verseny leírásában is benne volt, hogy lehet bármilyen segítséget használni, így én is keresgéltem jogszabályok között meg különböző könyvekben a megfejtéseket. Ezután március 22-én érkezett egy e-mail arról, hogy bejutottam a második fordulóba, majd egy nappal később küldték a linket a feladathoz. Itt kaptam egy jogesetet angolul, ami nemzetközi magánjoghoz és társasági joghoz kapcsolódott, és annyi volt a feladatom, hogy adjak egy rövid jogi tanácsot a fiktív személynek – természetesen ezt angolul. A feladat tartalmazta a kérdéseket, amelyekre a válaszomban mindenképpen ki kellett térnem.
Hogyan és hol zajlott a döntő? Hogyan méretették meg magukat az utolsó fordulóba jutott hallgatók?
Berki Vivien: A döntőre Budapesten került sor a Baker McKenzie irodájában. Egy gyors üdvözlés után egy tárgyalóterembe kellett mennem, ahol már a többi döntős nagy része bent ült. Összesen tízen jutottunk be, főként negyed- és ötödévesek, szóval még ott a helyszínen is óriási sokkban voltam. 10 óra körül kaptunk egy tájékoztatást arról, hogy hogyan fog kinézni a nap további része, a zsűrik közül ketten bemutatkoztak (dr. Takács P. Pál és dr. Lieszkovszky Helga) és röviden elmagyarázták, hogy a feladatban szereplő adatszoba mit jelent. Ezután vette kezdetét igazán a döntő: mindenkinek ugyanazt az angol jogesetet kellett megoldania másfél óra alatt, aminek a témája egy cég felvásárlással összefüggő tranzakciós probléma volt. Az iroda mindenki számára biztosított laptopot és prémium Jogtár előfizetést, szóval a társaimmal együtt végig jogszabályokat és különböző jogi oldalakat bújtunk. A kidolgozást megelőzően sorszámot kellett húznunk, ami alapján kialakult, hogy ki hányadikként megy be a szóbeli meghallgatásra. Én a kilencedik voltam, szóval egészen délután háromig az egyik teremben ültem és beszélgettem a többi versenyzővel, valamint az irodában dolgozó gyakornokokkal. Amikor én kerültem sorra, addig az előttem lévő bent volt, kaptam időt, hogy átnézzem az általam leírt dolgokat és átgondolhassam, hogy hogyan fogom előadni a megoldást a rendelkezésemre álló húsz percben. A zsűri négy főből állt: dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán, dr. Takács P. Pál, dr. Lieszkovszky Helga és dr. Takács Tibor. Előzetesen írnom kellett egy önéletrajzot, amiből látták, hogy másodéves vagyok – amin meg is lepődtek és gratuláltak, amiért idáig eljutottam – és ezt figyelembe véve tették fel nekem a kérdéseket. A meghallgatás utolsó öt percében pedig angolul kellett összefoglalnom a tanácsomat. Délután négykor kezdődött egy előadás, amit dr. Horváth M. András tartott a zöld versenyjog témájáról, ezzel is reflektálva a Föld napjára. Az eredményhirdetésre öt után került sor, ahol a zsűri tagjai megköszönték a részvételünket és gratuláltak a teljesítményükhöz. A díjak kiosztása után készült egy csoportkép, majd egy közös pezsgőzéssel zártuk a napot.
Milyen tapasztalatokkal, tudással és élményekkel gazdagodtál a versenynek köszönhetően?
Berki Vivien: Mivel ez volt a legelső komoly versenyem, ezért hatalmas motivációt és plusz erőt adott a későbbiekre nézve, mind a tanulmányaim terén, mind pedig a jövőbeli munkámhoz. Ami egy óriási pozitívum a számomra, hogy közelebb hozta az egyetemen tanult dolgokat hozzám, láthattam, hogyan is működne egy ilyen éles helyzetben. Magát a döntő helyszínét is jó érzésekkel hagytam el, mivel nagyon féltem attól, hogy másodévesként ki fognak nézni, de pont az ellenkezője történt: a zsűri rendkívül közvetlen és kedves volt, ami sokkal barátságosabbá és élvezhetőbbé tette a versenyt. Amit észrevettem magamon változásként az az, hogy már sokkal kevésbé izgulok, ha szóbeli megmérettetésre kerül a sor – ez pedig hatalmas erőt ad a mostani vizsgaidőszakra. A versenynek hála megtanultam, hogyan kell egy jogesetet megoldani, mik azok a dolgok, amelyekre figyelnem kell, és ez az a tudás, ami az egyik legfontosabb egy jogásznak. A sok kutatásnak köszönhetően pedig már szereztem egy alaptudást a későbbi tárgyaimhoz, ami megkönnyítheti a tanulást. Szóval összességében csak pozitívan tudok nyilatkozni az egészről, hatalmas élmény volt, amit szeretnék még sokszor átélni.
Ezúton is szeretnék még egyszer gratulálni Vivinek az elért eredményhez! Ha esetleg Neked is felkeltette az érdeklődésedet a verseny, akkor érdemes a jövőben is figyelni a Neptun üzeneteidet, ahogyan Vivi is tette.
Forrás: 1
Képek forrása: 1
Sziasztok! Kondora Petra vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója. Már egészen kiskorom óta nagyon szerettem, és szeretek olvasni, az irodalom mindig is a kedvenc tantárgyaim közé tartozott. Az írás terén eddig komolyabb közegben sose próbáltam ki magam, mindig csak a fiókom olvasta a papírra vetett gondolataimat. Az, hogy bekerültem a Media Iurisba nem csak annyit adott nekem, hogy belevethetem magam az újságírás kalandjaiba, hanem azt is, hogy egy ilyen összetartó, csoda csapathoz tartozhatok.
