Szeptember 11-hez közeledve úgy gondolom érdemes beszélnünk egy olyan problémáról, amely az elmúlt egy-két évtizedben nagyban meghatározta a kontinensek politikai, nemzetbiztonsági, gazdasági, és külügyi helyzetét. A terrorizmus egy olyan globális problémát jelent a 21. században, ami, még ha elsősorban Európát, az USA-t, és a Közel-Keletet érinti is, akkor is fontos megértenünk, hogy mégis mi a kiváltó oka, és elgondolkodhatunk azon, vajon mit tehetnénk ennek megakadályozása érdekében. Erre szolgálnak többek között a különböző nemzetközi egyezmények is, melyek erősítik az egységes fellépést a világunkat fenyegető veszélyekkel szemben.
Terrorista merényletekre már az ókorban is voltak példák, azonban a mai formája körülbelül 150 éve jelent meg, ugyanis ekkor jelentek meg az első anarchista csoportok, amelyek merényleteikkel kifejezetten egy állam megdöntését tűzték ki célul. A 21. század talán eddigi legnagyobb és egyben legtöbb halálos áldozatot követelő terrortámadása a 2001. szeptember 11.-i ikertornyok elleni támadás volt, és ez volt az az esemény, amely végső soron felnyitotta a világ szemét a terrorizmus veszélyeire, és arra, hogy mennyire védtelenek vagyunk. Hiába vagyunk körülvéve határokkal, hiába védik az országunkat a katonák, vagy a városainkat a rendőrök, és hiába zárkózunk a házainkba. Egy olyan láthatatlan veszéllyel állunk szemben, amely ellen szinte lehetetlen védekezni, csupán a megelőzésére van esélyünk. 2001 és 2006 között összesen 20.310 feljegyzett terrorcselekmény elkövetéséről tudunk, melyeknek 34.824 ember esett áldozatul. És ezek pusztán a feljegyzett esetek.
A terrorcselekményekért az esetek nagy százalékában különféle radikális iszlamista vagy dzsihadista szervezetek, mint az al-Kaida, a Boko Haram, és az ISIS felelnek, azonban talán kevesen tudják, hogy nem a nyugati világot sújtja elsősorban a terrorizmus veszélye. Amikor a Korán egyik tételéről, a dzsihádról beszélünk, vagyis a hitetlenek elleni háborúról, egyből mindenki a középkori török megszállása, és az Amerikát és Európát ért terrortámadásokra gondol. Pedig a dzsihádot ki lehet terjeszteni a muszlimokra is, sőt őket sújtja a leginkább. Ennek több oka is lehet, legyen akár egy apró engedetlenség vagy háborgás az adott rendszer ellen, és máris 1000 férfit végeznek ki sortűz által, az erőszak, és a megtorlás jeléül. Az ilyesfajta belső problémák pedig 2015-ig több mint 200 000 ember életét követelték Szíriában, és 150 000 ember életét Irakban.
A terrorizmus főbb mozgatórugói
Bár a terrorizmus alapja a dzsihád, mégis fontos, hogy ne csak vallásilag, hanem ideológiailag is be tudjuk határolni a kiváltó okokat. Azok, akik terrort alkalmaznak – ideológiától függetlenül – mind darwinisták. Ugyanis a darwinizmus egy olyan világnézeti rendszer, amely szerint a versengés elengedhetetlen a fennmaradásért, hiszen csakis a legerősebb maradhat életben. Ez az elv, – melyet még Charles Darwin, az evolúciós elmélet kidolgozója hozott létre, – alapjául szolgált a XX. század szélsőséges ideológiáinak. A terrorcselekmények különböző elkövetési módjai ismertek, ilyen például az emberrablás, a gáztámadás, repülőgép eltérítés, és a nyugati civilizációnkat leginkább veszélyeztető bombamerénylet. Ezeknek a cselekményeknek általában a figyelemfelkeltés a céljuk, emellett a zavarkeltés, az állami intézmények rendjének megzavarása, a provokáció, és végül, de nem utolsósorban a félelem és pánik keltés.
Terrorizmus a médiában
Az ISIS, vagyis az Iszlám Állam volt az első olyan terrorszervezet, amely önnön reklámozásához a világhálót kezdte el alkalmazni, annak érdekében, hogy minél több potenciális tagot elérjen. A technológiát felhasználva, profi propagandagépezetén keresztül az Iszlám Állam provokatív terrorista videókat, élő kivégzéseket tesz közzé az interneten, mellyel vagy elrettenti, vagy vonzza az új tagokat, és sokkolja vele a globális közvéleményt.
A terrorizmus elleni harc
A terrorizmus elleni harc nem hasonlít a történelem eddigi háborúira vagy hadjárataira. Olyan módszereket és eszközöket használnak fel, melyek kiterjednek a gazdaságra, a jogra, a diplomáciára, a különböző katonai kommunikációs eszközökre, a hírszerzésre, a társadalompolitikára, és igénybe veszi a nemzetközi katonai erőket. A már-már franchise-ra hasonlító terrorista hálózatok, még ha csak laza függésben vannak is egymással, olyan kiterjedt hálózatot alkotnak, amelyet szinte lehetetlen felderíteni, és felszámolni. Világszerte rengeteg alvósejtjük van, melyek pusztán arra várnak, hogy a szervezet zöld utat adjon nekik a következő bombatámadáshoz, vagy akár lövöldözéshez. Bár a terrorista csoportok nem egyformák, legyen szó akár létszám-, felépítés-, vagy ideológia beli különbségekről, egy dolog mindre igaz. Mind olyan állandó nemzetközi veszélyt jelentenek az általunk ismert világra, amelyet mihamarabb fel kellene számolni. Szokás mondani, hogy a legjobb védekezés a támadás. Ebben az esetben azonban végzetes hibákhoz vezethet egy ilyen lépés, ugyanis a terrorista szervezetekre jellemző a megtorlás, így egy esetleges támadás bosszúhadjáratot eredményezhet. Éppen ezért, jelen esetben a legjobb védekezés inkább a megelőzés, ahogy azt az antiterrorista stratégia is kimondja, amely a nemzetközi kapcsolatok erősítésével, az állampolgárok ellenőrzésével, – ezáltal az esetleges terroristák kiszűrésével, – és az olyan társadalmi, vallás, és etnikai feszültségek demokratikus módon való feloldásával próbálja fenntartani a békét, amelyek esetleg terrorizmust válthatnak ki.
- szeptember 11. vagy 9/11
Ha valaki felemlegeti szeptember 11-et, biztos, hogy már a dátum alapján mindenkinek azonnal eszébe jut az ikertornyok elleni terrortámadás, melynek idén lesz a huszadik évfordulója. Az Egyesült Államok ellen indított valaha volt legnagyobb terrortámadás nagyban megváltoztatta az emberek világnézetét, és kezdetét vette a terror elleni hadjárat. Szeptember 11-én 19 férfi négy eltérített utasszállítóval belerepült három épületbe, amivel nagyjából 3000 ember halálát okozták. A World Trade Center ikertornyai elleni merénylettel azonban még nem ért véget a támadás, ugyanis egy gép a Pentagonba épületébe repült, ahol szintén többen életüket vesztették. A terrortámadást végül az al-Kaida vállalta magára. Az USA akkori elnöke, George W. Bush pedig válaszul meghirdette a ,,terrorizmus elleni háborút”.
A terrorizmus tehát egy olyan, a jelen századunkat is fenyegető globális probléma, amelyet mihamarabb meg kellene oldani, még ha ez lehetetlennek tűnik is. Hisz naponta több tucat arab személy veszíti életét ezeknek a terrorista szervezeteknek köszönhetően, melyek a dzsihádra hivatkozva ezreket mészárolnak le évente, és fenyegetik kontinensünket.
képek forrása:1
Sziasztok! Filó Fanni Dzsenifer vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakos hallgatója, és a Media Iuris egyik szerkesztője. Egy ideje komolyabban érdekel az írás, így nem volt nehéz döntés számomra, hogy jelentkezzek a Media Iurishoz, ahol egy szuper csapatban fejleszthetem írói képességeim, és oszthatok meg veletek hetente újabbnál újabb cikkeket. Az érdeklődési köröm nagyon széles, így minden bizonnyal olvashattok majd tőlem kulturális, történelmi, művészetekkel kapcsolatos, és különféle tudományos cikkeket is.
