Meglepő, hogy az alábbi 5 pontban milyen máig nem bizonyított elméletekkel, kutatási területekkel találkozhatunk, ugyanakkor rengeteg érdekességet megismerhetünk általuk.
Nézzük is őket!
Mennyi állatfaj van a földön jelenleg?
Lehet elsőre meglepően hangzik, hisz a földünk nagy részét már sikeresen felfedeztük, ám az állatvilág kevesebb, mint 20%-át sikerült eddig ténylegesen megismernünk. A számadatok szerint mára már 1,3 millió faj ismert, míg nagyjából 8,7 millió ismeretlen. Egyes elvetemültebb elméletek szerint akár megközelítőleg 100 millió faj is élhet jelenleg földünkön, az emberiség mellett. Ugyanakkor, ha jobban belegondolunk, ez a megközelítőleg 9 millió nem ismert faj nem is olyan meglepő, mivel a Föld élőhelyeinek körülbelül 99% vízben található, és 50-80%-a ezen fajoknak vízben is él. Továbbá a Föld vízkészleteinek csupán 10%-a lett felfedezve, mely kapcsán mai napig folyamatban lévő kutatások zajlanak. Ezáltal pontosabb térképeink vannak a Mars felszínéről jelenleg, mint óceánjainkról.
Mennyi bolygó is van a Naprendszerben?
Mint azt már iskolás tanulmányaink alatt is megtanultuk, a Nap és további 8 bolygó alkotja naprendszerünket, emellett további kisebb bolygókkal, holdakkal, meteorokkal. Ám ezen adatok még mindig nem pontosak, hisz nem tudjuk mennyi további felfedezetlen elem található még meg a már ismereteken kívül. Na de vajon mi az oka, hogy még mindig fedeznek fel újabb és újabb bolygókat, holdakat? Nagyon sok égitestet csupán akkor láthatunk a naprendszerben, ha önálló fénnyel rendelkezik, vagy ha rávetül valamely más testnek a fénye, különben teljesen rejtve marad a szemünk előtt. A mi Naprendszerünk is problémás, ugyanis a Nap és a Vénusz közti terület annyira fényes, hogy ezért egyáltalán nem látunk semmit, az Uránuszon túl pedig már annyira sötét, hogy ez okán rengeteg minden rejtve marad a sötétben. Ezért lehetséges az, hogy folyamatosan új holdakat, törpe bolygókat lehet felfedezni. Például ilyen eset a Jupiter 2018-as hold felfedezése is, amikor 12 új holdat véltek felfedezni a tudósok, így az eddigi 67 holdból lett 79. Továbbá még egy érdekesség: 2017. decemberében a kutatók ugyanolyan felépítésű naprendszerre bukkantak, mint a miénk, azaz 1 nap és további 8 bolygó alkotja, több apróbb törpebolygóval, és ismeretlen holdak sokaságával.
Miért alszunk nap, mint nap?
Az alvás közel az emberi élet 1/3-át teszi ki. Nem is meglepő, hisz rengeteg fontos pozitívummal jár együtt. Ugyanakkor, hogy miért is ilyen fontos az alvás, és hogy miért alszunk ennyit, arra csupán különböző elméleteket állítottak fel eddig. Az egyik elmélet például, hogy maga az agy öntisztító folyamatot végez. A Harvard orvosi karán tanuló hallgatók készítettek erre egy kísérletet amely kimondja, hogy amikor alszol az agyad megszabadul olyan mérgező proteinektől, melyek azáltal keletkeznek, hogy napközben neurális aktivitásod történik, azaz működik az agyad. Az agy csakis alvás közben képes megszabadulni ezektől a méreganyagoktól teljes mértékben és teljes hatékonysággal. Ha nem alszol eleget, akkor ezek a proteinek rombolhatják a gondolkodásra való képességedet, illetve csökkentik az információ feldolgozó és problémamegoldó képességeket is. Továbbá kreativitás romboló hatásúak, és kihatnak a stressz szintedre, illetve az emocionális reakcióidat is befolyásolják. Egy másik elmélet szerint ilyenkor az agy termeli újra az ATP-t, mely egy „energiaszállító molekula”. Ezen molekula végterméke pedig az adenozin, tehát képletesen a testünk újra termeli a saját üzemanyagát alvás közben. Egy harmadik hipotézis szerint az agy ilyenkor megerősíti a kapcsolatot a neuronok között, újrajátsza a nap eseményeit, és elraktározza az információkat a hosszútávú memóriába. Ugyanakkor a tudósok felfigyeltek egy bizonyos génmutációra, melynek hordozói 2-4 óra alvással is elérik ennek a folyamatnak a lezajlását anélkül, hogy bármi negatívumokkal járna ez számukra.
Érdekes alvásigények:
- koala 22 óra/nap
- barlangi denevér 20 óra/nap
- oposszum 18 óra/nap
- csecsemő 16 óra/nap
- lovak 2,5 óra/nap
- zsiráf 2 óra/nap
- rozmárok akár 84 óra alvás nélkül
- delfin képes kikapcsolni az agya egyik felét, míg az alszik, agyának másik fele figyeli a környezetét veszélyforrás kiküszöbölése okán
Hogyan működik a bicikli?
A bicikli már a 19. század óta az ember barátjaként szolgál, legyen szó közlekedésről, vagy épp kikapcsolódásról. Kellően meglepően a tudomány jelenlegi állása szerint nem tudjuk, hogy miért marad stabil miközben gurul. Az egyik elmélet az a giroszkópikus hatás elmélet, mely szerint a forgó kerék elég stabilitást ad a biciklinek, hogy stabil maradjon, ám ezt az elméletet 1970-ben megcáfolta David Jones. Létezik egy Caster teória is, melyet megcáfoltak a Cornell egyetem kutatói. 2007-ben pedig a Nottingham-i egyetem összehívta matematikusait, fizikusait, mérnökeit, kik több feltevőleges elmélet, erőhatások vizsgálatát, matematikai számításokat segítségül hívva próbálták megfejteni a rejtvényt, ám nem lett egységes magyarázat a mai napig, hogy mi is az, ami a biciklit ennyire stabilan tartja, és hogyan is működik pontosan a szerkezet.
Miből van az univerzumunk?
Proton-elektron-neutron. Ezen három „alkatrész”, melyek összeállnak atomokká, és kialakítanak egy egységet. Mondhatnánk, hisz eddig is ezt tanultuk róla. Ugyanakkor ennél sokkal tágabb az összetevők listája. A 20. század egyik legnagyobb felfedezése, hogy az univerzum csupán 5%-a atom, azaz hagyományos értelemben vett anyag, míg a másik 95%-a 26%-ban sötét anyag, 69%-ban pedig sötét energia, melynek létezését az 1990-es években fedezték fel. A sötét anyag ignorál minden lehetséges fényt, illetve elektromágneses sugárzást, mely hatására a ma használt gépezetek teljesen használhatatlanok. Na de akkor ugye felmerülhet bennünk jogosan a kérdés, hogy akkor honnan is tudjuk, hogy létezik a sötét anyag, illetve energia? Ennek magyarázata, hogy a csillagok önmagukban nem lennének képesek akkora gravitációt kifejteni, hogy ők a vonzás következtében galaxisként összeálljanak, tehát kell hozzá egy nagyobb gravitációs erő is. Ugyanakkor észlelni lehet, ha detektáljuk a csillagok állását, vagy éppenséggel a fénytörés következtében is észlelhető lesz számukra. Egyes teóriák szerint lehetséges, hogy több fajta gravitáció van, amelyeket rosszul azonosítottunk eddig be, és ezen gravitációk alkotják a sötét anyagot is. Ám ez sem bizonyított feltevés.
Mint láthatjuk, számos érdekes teória született, melyet sem bizonyítani, sem cáfolni nem tudtak eddig. Ugyanakkor a tudomány is egyre fejlődik, nap, mint nap újabb dolgokat fedeznek fel, így lehet hamarabb fény derül ezen titkokra, mint azt gondolnánk.
Biró Sára vagyok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar jogász szakos hallgatója. A jog gimnazista korom óta közel áll a szívemhez, emellett a közösségi életből is kivettem részem. A Media Iurisnak hála, a kettőt egyszerre élvezhetem, és remélem mások is szívesen olvassák majd cikkeimet.
1 thought on “5 kérdés, amelyre a tudomány sem tudja a választ a mai napig”
Comments are closed.