200 éve, 1820 novemberében felfedezték a Déli sarkvidéket, az Antarktiszt. A hűvösebb idő beálltával, cikkemben a 14 millió négyzetkilométeren elterülő kontinens jégtakarója alatt rejlő millió titokba szeretnék betekintést nyújtani.
Kik voltak az elsők az Antarktiszon?
Az 1700-as évek második felében már James Cook tengerészkapitány az akkori ismeretlen terület közelében hajózott, ám az Antarktisz partjai nem tárultak szeme elé, azonban a térség jéghegyeiről már feljegyzéseiben is beszámolt. 1820-ban több felfedező is a térségbe érkezett, de hivatalosan a terület felfedezése az amerikai Nathaniel Palmer nevéhez fűződik. Ezt követően fókavadászok tűntek fel a környéken, ezzel veszélybe sodorva az itteni állatvilág egyik legismertebb példányait. Az évek során nemcsak a fókák zsírjára éhező vadászok jelentek meg, hanem cethalászok és bálnavadászok is lehajóztak a területre. Az Antarktisz felfedezése után 91 évvel, 1911-ben Roald Amundsen elérte a déli a sarkpontot.
Az Antarktisz jogi státusza:
Az Antarktisz-egyezmény engedélyezi a kutatóállomások létesítését, és kimondja, hogy a Déli- sarkvidéket egyik ország sem birtokolja, katonai akciókat és a hulladék elhelyezését tiltja a térségben. Emellett 2048-ig tilos az ásványi anyagok kitermelése is. Bár az egyezmény 1961-ben hatályba lépett, hét ország (Ausztrália, Franciaország, Argentína, Norvégia, Chile, Új-Zéland és az Egyesült Királyság) továbbra is fenntartja területi igényét. Míg Norvégia a térségre való jogát az ide érkező felfedezői miatt jelentette be, a többi ország a sarkvidék közelében elhelyezkedő területeivel magyarázza követeléseit.
Érdekes tények, amit kevesen tudnak:
Az Antarktisz felfedezése során rengeteg kutató, felfedező veszítette életét. Sokak testi maradványaira nem is bukkantak rá, ezeken a tetemeken kívül elképzelhetetlen, hogy mennyi titok és történet rejlik az itteni örök jégtakaró alatt. (Az sem baj, hogy nem ismerjük a kontinens több, mint 30 millió évre visszanyúló történelmét, hiszen az efféle ismeretek begyűjtése ismerős lehet számos világvége témájú filmből.) Azonban az Antarktiszhoz tartozó szigetek egyikén több, mint 100 éves csontokat találtak, amelyek feltételezhetően egy chilei őslakos maradványai. Rejtély maradt, hogy a csontok hogyan kerültek ide, hiszen a bennszülöttek hajója nem bírhatta ki az ide vezető utat és az Antarktiszon – az időjárásnak köszönhetően – nincsenek állandó lakosok, városok. A rendkívül alacsony hőmérséklethez, amely télen akár a mínusz 70 fokot is elérheti, gyakran erős szél is csatlakozik, amely 300 km/óra is lehet. A térség éghajlata miatt kevés állat- és növényfaj található meg. A fókák mellett a pingvinek azonnal eszünkbe jutnak az Antarktisz hallatára. A hét pingvinfaj közül, amelynek otthont ad a legdélebbi terület, egyedül a császárpingvin tekinthető „állandó lakosnak”, a többi pingvinfaj csak költeni jár ide. Pár hónappal ezelőtt a hírportálok arról számoltak be, hogy a déli térségben megjelentek a közönséges szúnyogok is. A vérszívók zümmögésére György király szigetén lettek figyelmesek. Nagy jelentőséggel bír a terület Földünk éghajlatainak alakításában, hiszen a Déli sarkvidék jege fontos szerepet tölt be a globális folyamatok alakulásában, lejátszódásában, például az óceánok áramlatait is befolyásolja. A kutatók úgy gondolják, hogy az Antarktisz olajban gazdag térség és akár 200 milliárd hordónyi olajt is rejthet. Kevesen tudják, de az itt megforduló magyar kutatóknak köszönhetően magyar vonatkozású földrajzi helyek is olvashatók a térképen, mint például Bartók gleccser, Boda hegy és Liszt csúcs. 
Mennyire érinti a területet a klímaváltozás?
Az elmúlt években és napjainkban egyre több tudós hívja fel a figyelmünket arra, hogy a globális felmelegedés soha nem látott mértékeket ér el. Sorra dőlnek meg a melegrekordok a világ különböző területein, amely alól a jéggel borított területek sem kivételek. A jégtakaró olyan mértékben kezdett el olvadni, hogy ez a folyamat már-már visszafordíthatatlan, bár ez főként az Északi sarkra igaz, de a déli féltekén található jégtakaró is jelentős mennyiségű tömeget veszített. Az Antarktisz nyugati és keleti részén eltérő mértékben olvad a jég. Mivel a keleti részen a hőmérséklet átlagosan alacsonyabb, jelenleg a felmelegedés a nyugati térséget fenyegeti inkább. Ezen felül egyre gyakoribb a csapadékos időjárás. A fiatalabb pingvinek számára ez komoly problémát okoz, hiszen, ha még nem fejlődött ki az a tollrétegük, ami a nedvességet taszítja, ilyen időjárás következtében akár halálra is fagyhatnak. A globális felmelegedés miatt a Déli sarkvidéken található fókák száma évente körülbelül 10 százalékkal csökken.
Nagyon fontos, hogy az Antarktisz gyönyörű, egyedi világát megőrizzük és minden tőlünk telhetőt megtegyünk azért, hogy az ott honos élőlényeknek továbbra is otthont adjon Földünk leghidegebb kontinense. A térség a turistákat is szívesen fogadja, így Új-Zélandról indulnak repülők, amik a kalandvágyókat körülbelül hat óra eljuttatják az Antarktiszra.
Felhasznált források:
https://masfelfok.hu/2020/03/17/az-antarktisz-szerepe-a-globalis-eghajlati-rendszerben/
https://kaveszunetben.blog.hu/2018/12/26/10_1_erdekesseg_az_antarktiszrol
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=5864
https://divany.hu/vilagom/2020/08/30/antarktisz-halal-expedicio/
